Games
Helló mindenki (LOL) oly sok idő után.
Ma meglehetősen részegen értem haza, s ahogy az a daily rutine-omba bele épült, megnéztem még este a facebookot, amikor végre lehuppanhattam itthon a székre. Az egy dolog, hogy mocskosul undorító bogarak mászkálnak a monitoromon, ez nem témája ennek a bejegyzésnek, legalábbis remélem.
Lényeg a lényeg, hogy a facebookon szörfözve egy olyan alkalmazásba kadtam, aminek a lényege az, hogy ki kell választanod öt olyan játékot, amelyik életeben meghatározó volt, a legtöbb idődet vette el. Ekkor döbbentem rá, hogy mennyire fontosak is voltak ezek a dolgok az életemben. Mostanában nincs időm játszani, ám visszanézve a múltra azt látom, hogy igenis sok elmékem fűződik azokhoz a bitekhez, bájtokhoz, amelyek ezeket a játékokat írták le.
Hogy melyek voltak ezek a játékok?
Elsú két helyen rendre a Heroes of might and magic 3, és ugyanennek a sorozatnak a negyedik része szerepel. Egy egész nyaram elment arra, hogy a heroes 3-al játszottam akkori egyik legjobb barátommal, Petivel, s amikor édesapám leküldött az udvarra, hogy ne csak játsszunk, hanem csináljunk végre mást is, akkor lent azon töprengtünk, hogy hogyan lehetne továbbfejleszteni a játékot. Az akkori nyáron szinte minden másnap játszottunk vele multiplayerben, rengeteg időt elvett, de életem egyik legszebb emléke lett belőle.
Mikot a Heroes 4-et megszereztem, teljes extázisban játszottam vele, napokig minden időmet arra fordítottam, hogy végigvigyem. S ez nem volt korábban, mint 2002! Harmadik helyre tettem a Diablo 2: Lord of destruction Expansion Pack-et, amivel meglehetősen későn, 2 évvel a kiadása után 2003-ban kezdtem el játszani. Ez is rengeteg időmet elvette, emlékszem, ahogy különböző karakterekkel vittem végig normalon, hogy a LAN-os multiplayeren már nightmare fokozaton kezdhessük. Hasonlóan sok időt öltem a Warcraft 3-ba, amivel rengeteget játszottam single-ben, és multiban is, de nem kerülhetett fel a listára.
Tisztán emlékszem a final fantasy 8-al eltöltött órákra még egy havernál play station-ön általános iskolában. Középiskolában számítógépen is végigvittem több alkalommal, s a mai napig a legzseniálisabb számítógépes játékok egyikének tartom. Nagyszerű grafika, s olyan történet jellemezte, amelynél nem láttad a főgonoszt a játék legelején, hanem mindig az aktuális feladatra koncentráltál, s aztán jött egy még nagyobb kihívás... Tökéletes játékélmény.
Aztán a Morrowind! Ahh! Ez volt az a játék, ami először nem futott el a régi gépemen, az AMD Duron, 128 MB ram, Voodoo 3 16MB kombón! Ehhez vettem új videokártyát annak idején, s bár sosem vittem végig a játékot, abszolúte megérte. Kb. hatszor futottam neki eddigi életem során, de az elképzelhetetlen nagy pályán még egyszer sem sikerült teljesítenem a fő küldetés vonalát. Az Oblivion, a sorozat következő része hasonlóan élvezetes volt, ha nem még jobb, s elég sok időt vett el, amit immáron az egyetemen, tanulással kellett volna töltenem. További funfact, hogy az itthoni gépem 1.0-ás verziójának vásárlása során a legfőbb szempont az volt, hogy tudjam futtatni az obliviont.
Eztán at utolsó tagja a listámnak a Neverwinter Nights, ami arra döbbentett rá, hogy milyen iszonyatosan gyorsan pörög az idő. Ezt a játékot közvetlenül a megjelenés után már kipróbáltam, s bár ez az idő 1-2 évvel ezelőttinek tűnik nekem, valójában 7 éve volt. Szinte hihetetlen...
A listáról lemaradt még a gothic 3, amivel 2009 nyarán és őszén játszottam rengeteget, s el is vett rengeteg időt a tanulás elől, ám sajnos csak 5 hely volt a listán....
